NTB és BFT együttes ülése Badacsonyban

2009. szeptember 11-én a Nemzeti Turisztikai Bizottság (NTB) és a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) együttes ülést tartott a Badacsony katamarán fedélzetén.

Megnyitójában Ujhelyi István, az NTB elnöke örömmel nyugtázta, hogy a Balatonnal kapcsolatban nem zajlanak politikai viták, hanem a legtöbb kérdésben kizárólag szakmai érvek hangzanak el.

Rosta Sándor, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke ismertette a térség ez évi turisztikai eredményeit, beszélt a tervekről. Számokkal támasztotta alá, hogy a vártnál jobb szezont tudhat maga mögött a régió, bár az első hét hónapban a vendégek száma – az előre jelzettnél kevésbé – 9.6%-kal, a vendégéjszakák száma pedig 11.5%-kal csökkent tavalyhoz képest. A Balaton Régió így is 17.2%-kal részesedett az ország teljes vendégszámából, s 22.9%-kal a vendégéjszakákéból, ami egyértelműen a térség növekvő jelentőségét mutatja. A szakemberek sajnos tisztában vannak azzal, hogy a szálláshelyek nem teljes kihasználtságot vallanak be, hiszen heteken keresztül egyetlen szabad szobát sem lehet a parti településeken kapni.

Róna Iván, az MT Zrt. vezérigazgatója beszámolt arról, hogy a többi régióhoz képest a Balaton nagyobb marketingkeretet és több marketingakció lebonyolítását tudhat magáénak.

Az eredmények hátteréről az önkormányzatok vezetői a települések nehéz anyagi helyzetét emelték ki, utalva az IFA-val kapcsolatos módosítás tervezetére is. Ez utóbbihoz kapcsolódva Niklai Ákos, az MT Zrt. elnöke emlékeztetett arra, hogy milyen fontos lett volna elfogadni a turizmus törvényt, mert az lehetetlenné tette volna a hasonló lépéseket.

Pro Turismo Díjátadás a londoni WTM-n

A 2008. évi londoni World Travel Market keretében Kovács Miklós szakállamtitkár és Wolff Péter, az Országos Idegenforgalmi Bizottság elnöke Francesco Frangiallinak, az UNWTO főtitkárának rendkívüli Pro Turismo Díjat adott át. Az eseményen magyar részről részt vett még Niklai Ákos, Róna Iván, Kardos Endre, valamint négy RIB (Regionális Idegenforgalmi Bizottság) elnök, Rusznák Imre, Horváth András, Nagy Imre és Tokaji Ferenc is. Mint ismeretes, a világszervezet főtitkára – az UNWTO élén eltöltött több mint egy évtized után – jövő év elején leköszön hivataláról. Francesco Frangialli főtitkári működése alatt hazánk és az UNWTO közötti kapcsolatok rendkívül dinamikusan fejlődtek: 2005 óta hazánk tagja a szervezet Végrehajtó Tanácsának, 2007-ben és 2008-ban pedig az irányító testület alelnöki pozícióját Magyarország töltötte be. Pro Turismo elismerésben az idegenforgalom területén kimagasló szakmai felkészültséggel rendelkező, kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakemberek részesülhetnek. Az 1989-ben alapított díjat a turisztikai ágazat irányításáért felelős miniszter adományozza

Miniszter asszony az OIB ülésen
Turizmus Panoráma Bulletin - 2007. március 23.

Dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter is részt vett az újjáalakult Országos Idegenforgalmi Bizottság március 22-i ülésén, mely után a turizmus stratégiai fontosságát hangsúlyozta rövid tájékoztatójában. Ahogy korábban már többször, most is az ország kitörési pontjának nevezte az ágazatot, amit mutat az is, hogy míg az első NFT forrásaiból 2,7%, addig az Új Magyarország Fejlesztési Terv révén megnyíló forrásokból 4,6% fordítható turizmusra. Hangsúlyozta, hogy a kormányzat önmagában kevés a tudatos fejlesztéshez, ahhoz az ágazati szereplők összefogása is elengedhetetlen.
Részben ez az elv vezérelte az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot abban, hogy ősszel turisztikai képzést szervez a polgármesterek számára az OIB aktív közreműködésével. Fontos, hogy az önkormányzatok és a turizmus egymásra találjanak, s ennek gyümölcsét a pályázatoknál kamatoztatni tudják, közösen. Wolff Péter, az OIB elnöke a képzésről elmondta: regionális szinten szervezik meg, mind a 3200 polgármestert bevonják, a képzés lebonyolításában számítanak a regionális idegenforgalmi bizottságokra és a regionális marketingigazgatóságokra. A „tananyagban” szerepel majd a desztinációs menedzsment, a ROP-ok és a turizmusfejlesztési stratégia is, s az egyik leglényegesebb cél a szemléletformálás.
Az ülés fontos napirendje volt a Turizmus törvény államigazgatási egyeztetésen lévő tervezete, melyet Somogyi Zoltán turisztikai szakállamtitkár mutatott be részletesen a testületnek. Az ágazatot felügyelő miniszter az ülésen ígéretet tett rá, hogy a kezdeményezés élére áll, mert a kerettörvény nélkülözhetetlen a turizmus fenntartható fejlődésének és versenyképességének biztosításához.



A minisztérium összehozza a szakmát és az önkormányzatokat a sikeres fejlesztések érdekében
Napi Turizmus - 2007. március 23.

Tegnap tartotta első ülését a közelmúltban megújult és újabb szakmai szervezetek delegáltjaival kibõvített Országos Idegenforgalmi Bizottság dr. Lamperth Mónika, a turizmusért felelõs miniszter részvételével.
A miniszter többek között arról beszélt, hogy milyen lépésekre készül a kormány a közeljövõben, dr. Probáld Ákos, a KSH fõosztályvezetõje a Turizmus Szatellit Számlarendszer adatain keresztül értékelte a 2006-os évet, és dr. Somogyi Zoltán turisztikai szakállamtitkár ismertette a jelenleg államigazgatási egyeztetés alatt álló turizmus törvény koncepcióját. „A fejlesztéspolitikában a turizmus szerepe még a korábbiakhoz képest is jelentõsebb. Míg az elsõ Nemzeti Fejlesztési Terv forrásainak 2,4 százaléka állt közvetlenül turizmusfejlesztésre, addig ez az arány az Új Magyarország Fejlesztési Terv tervezési idõszakában 4,6 százalék” - hangsúlyozta Lamperth Mónika az ülés után tartott sajtótájékoztatón. A jelenlegi EU-s költségvetési idõszakban 324 milliárd forintnak megfelelõ uniós támogatás áramlik az ágazatba. A miniszter úgy véli, a turizmus a lendületesen fejlõdõ Magyarország kitörési pontja, ezért tudatos és körültekintõ fejlesztést igényel. Ennek megvalósításáho z új platformra igyekszik helyezni a fejlesztésekben érintett és érdekelt önkormányzatokkal való kapcsolattartást. A biztossággal arról tárgyalt, hogy õsszel szakmai képzést indítanak, és olyan fórumot hoznak létre, ahol az ágazat képviselõi megoszthatják tapasztalataikat és elképzeléseiket az önkormányzatok képviselõivel az uniós források sikeres lehívása és összehangolt felhasználása érdekében.



Az EU vesz példát a Magyar Turizmus Minőségi díj rendszeréről
Turizmus Panoráma Bulletin - 2007. március 23.

Az Országos Idegenforgalmi Bizottság hozzávetőleg félmillió forintos összeget szavazott meg a Turisztikai Célelőirányzat miniszteri keretéből a Magyar Turizmus Minőségi díj rendszer angol nyelvű dokumentációjának elkészítésére. Erre azért van szükség, mert a HOTREC – a Magyar Szállodaszövetség aktív tevékenységének köszönhetően – a svájci mellett a magyar mintát is pilot programnak választotta. 

Rendszerváltás várható a turizmusban
Népszava (10.oldal) – 2006. augusztus 10. 

A nemzetközi sportesemények hozzájárulnak Magyarország népszerűsítéséhez
Ma a turizmusban 400 ezren dolgoznak, az ágazat a GDP közel 10 százalékát biztosítja. A turizmus területén zajló szerkezeti változásokról, az Új Magyarország programban való szerepéről, a sport és a turizmus kapcsolatáról kérdezte lapunk dr. Ujhelyi Istvánt, a turizmus felügyeletével foglalkozó Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkárát.
A turizmus négyévente új tárca irányítása alá kerül. Milyen szerkezeti változások várhatóak az ágazat irányításában? – Az új kormányzati működésben kiemelt helyre került a turizmus. Szerencsés, hogy az önkormányzatokkal napi kapcsolatban lévő tárca foglalkozik az ágazattal, együtt végezve a sport felügyeletét és a területfejlesztést. Az elmúlt másfél hónap bizonyítja, hogy eddig kiaknázatlan lehetőségek vannak ezen területek együttműködésében. A tárcák közötti levelezgetés helyett naponta egy asztalnál ülnek a felelős döntéshozók. Örömöm akkor lenne teljes, ha a vendéglátással kapcsolatos teendők is nálam lehetnének. Az ágazati párbeszédet és a turisztikai szakmával a párbeszédet Lamperth Mónika miniszter asszony és én alapfeladatnak tekintjük – ezért bármilyen változtatási szándékot a szakmával egyeztetünk. – Az önálló turisztikai minisztérium terve lekerült a napirendről? – Adófizető állampolgárként én azt várom el, hogy a kormányzat ne újabb és újabb tárcákat hozzon létre. Államtitkárként pedig fogadalmat teszek, hogy a turisztikai szakma erős érdekképviseletet kap rajtunk keresztül. – A Nemzeti Fejlesztési Tervben milyen szerepet kap a turizmus? – Kisebb rendszerváltoztatással fog felérni a turizmus iparágában az elkövetkezendő évek fejlesztési programja. Az elmúlt hetek az Új Magyarország fejlesztési terv megszületéséről szóltak, amelynek az igazi nyertese éppen a turizmus intézményrendszere lehet. Összességében 250 milliárd forintnyi a megpályázható forrás, amely ezermilliárd forintos turisztikai fejlesztési programot indukálhat az elkövetkezendő hét évben. Mivel a regionális operatív programok tartalmazzák a turizmusfejlesztési pénzeket, akár regionális, akár kistérségi (néhány települést magában foglaló) fejlesztéseket is finanszírozni tudunk. A tervezés időszakát éljük. A kormányzat, az önkormányzatok és a magánbefektetők partnerségéből a január 1-jével induló program modernizációt és szerkezetváltást hozhat a turizmus intézményében. – Milyen szerkezetváltásra gondol? – A nemzeti turizmusfejlesztési stratégiának megfelelően ott kell fejleszteni, beruházni, ahol kitörési pontjaink vannak. Így például a gyógy-, a konferenciaturizmus vagy a Balaton rövid szezonjának megnyújtása terén. A tárcánk arra is figyel, hogy a nem közvetlenül turisztikai beruházásokat szolgáló pályázatok minden esetben összhangban legyenek az ágazat érdekeivel. Így például említhetném akár az útépítést, a kis- és középvállalkozások versenyképességének támogatását vagy éppen a kulturális projekteket. Készülünk néhány komplex fejlesztési programra is. Így például a Balatonnál újabb komp beállítására – Badacsonynál – vasúti korszerűsítésre, csatornázásra, amelyek nem külön választhatók a turisztikai stratégiától. – Lesz-e budapesti konferencia- központ? – A fővárosban egy méreteiben és szolgáltatásaiban a térségben egyedülálló konferencia-központot építünk, de szeretném, ha a vidéki városok is sikerrel pályáznának uniós pénzekre, kisebb méretű, hasonló célú intézmények létesítésére. Mivel a turizmus ma 400 ezer munkahelyet és a GDP közel 10 százalékát biztosítja, a kormányzatnak két fontos feladata van: a beruházásokból pályázati forrást biztosítani, és az ország turisztikai marketingjét szervezni. A Magyar Turizmus Zrt. munkájára szükség van, hiszen hiába épül több tucat új szálloda és konferencia-központ Magyarországon, ha arról mit sem tud a potenciális vendég. – A sportrendezvények mennyiben erősítik a turizmust? – Az olyan sport- és szabadidős versenyek, mint a tegnap kezdődött szegedi kajak-kenu világbajnokság, az úszó- és műugró Európa-bajnokság vagy éppen a Sziget, óriási hatással vannak az országképre és felbecsülhetetlen marketingerővel bírnak a turizmus szempontjából. Éppen ezért a kormány tudatosan segíti a nemzetközi sportrendezvények magyarországi megrendezését. Az idei nyáron a kormány több mint 680 millió forint támogatást biztosított e rendezvények támogatásához, amelyek nyomán több milliárd forint értékben jöttek létre létesítményfejlesztések. A Forma–1 versenyből az államkasszába 6 milliárd forintnyi adó folyt be, míg a most záruló Sziget rendezvénysorozatából 1,2-1,3 milliárd forintos államháztartási bevétel várható.

B. Mezei Éva



A turizmusé a legkisebb szakállamtitkárság
Napi Turizmus - 2006. július 14.

Dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter tegnap bemutatta a sajtó képviselőinek dr. Somogyi Zoltánt, a tárca turisztikai szakállamtitkárát.

A július 31-i hatállyal megszűnő, 32 főt foglalakoztató Magyar Turisztikai Hivatal feladatait augusztus 1-jétől veszi át a 17 fős Turisztikai Szakállamtitkárság, amely a legkisebb létszámú szakállamtitkárság lesz a 461 emebert foglalkoztató tárcánál. Az államtitkárság három osztályjogállású sezrvezeti egységben (szakállamtitkár titkársága, turisztikai fejlesztési titkárság, turisztikai irányítási titkárság) működik majd. A titkárságvezetők nevét július végén hozza nyilvánosságra a szakállamtitkár. Dr. Lamperth Mónika elmondta, hogy augusztus 31-ig kell letenniük a kormány asztalára azt a a javaslatot, amelyben kidolgozzák, hogy hogyan tudna hatékonyabbban működni a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.), milyen módon finanszírozható a jövőben tevékenysége, illetve milyen intézményre van szükség az eddig az MT Zrt. által végzett nemzeti turisztikai marketingfeladatok elllátásásra. A miniszter szerint ez nem jelent kötelezettséget szervezeti átalakításra, esélyt azonban teremt rá. Lamperth arról a döntésről is beszámolt, hogy a regionális idegenforgalmi biztottságok mégis önálló szervezeti egységként működhetnek tovább.
Az eredeti tervek szerint beolvasztották volna őket a választott regionális önkormányzatokba, amelyek felállításához azonban nem adott zöld utat a parlament. Lamperth Mónika nagyra értékeli az Országos Idegenforgalmi Bizottság szakmai munkáját, amely a továbbiakban is a miniszter tanácsadó testülete marad.
Hangsúlyozta, hogy a turizmus fejlesztését szolgáló európai források továbbra is főként a regionális operatív programok keretei között állnak majd rendelkezésre. A miniszter a szakállamtitkár feladatai között megemlítette a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia megvalósítását célzó kormányzati intézkedések előkészítését, a Turisztikai Célelőirányzat hatékony felhasználási feltételeinek kialakítását, a turizmus jogi szabályozásának aktualizálását, az együttműködést az Európai Bizottság turisztikai egységével és a nemzetközi turisztikai szervezetekkel. A konkrét teendők között kiemelte az új, 5000 fős Budapesti Kongresszusi Központ előkészítését és megvalósításának mielőbbi megkezdését, a 2012-es horvát-magyar labdarúgó Erópa-bajnokság pályázatának sikeres előkészítését, a műemlék gyógyfürdők fejlesztését célző program folytatását.



Lamperth Mónikát támogatja a bizottság
Turizmus Bulletin – 2006. június 7.

Június 6-i meghallgatását követően az Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottsága kormánypárti és független igenekkel támogatta dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszterré jelölését. A sportért és a turizmusért is felelős politikus jelölésére a Fidesz képviselőinek fele szavazott nemmel, fele pedig tartózkodott, ami a politikai játékszabályok ismeretében akár udvarias gesztusnak is értékelhető. (Az MDF még nem jelölt képviselőt a bizottságba.)
 
Marad az OIB, átalakul a Hivatal
A június 6-i, országgyűlési bizottsági meghallgatáson több ellenzéki képviselő is firtatta a turizmus állami irányításának várható struktúráját. Dr. Lamperth Mónika hangsúlyozta a kormány és saját elkötelezettségét a turizmus iránt, ám konkrét döntésre várva udvariasan, de elhárította ezeket a kérdéseket. Annyit érzékeltetett csupán, hogy a kormány eltökélt szándéka az országos hatáskörű hivatalok integrálása a minisztériumok szervezetébe úgy, hogy ne csorbuljon a megfelelő súlyú képviselet a kormányzati munkában. Egy másik képviselői kérdésre viszont határozottan jelezte, hogy az Országos Idegenforgalmi Bizottság munkáját hasznosnak tartja, s támogatja a további együttműködést.
 
RIB-ek és regionális önkormányzatok
Június 6-i országgyűlési bizottsági meghallgatásán az önkormányzatokért, a területfejlesztésért és a turizmusért is felelős miniszterjelölt képviselői kérdésre válaszolva kifejtette: a regionális idegenforgalmi bizottságok, valamint a hasonló regionális szervezetek felügyeletét és irányítását, illetve tevékenységének integrálását a választott regionális önkormányzatoknak kell átvenni.
 

  
Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottsága: miniszterjelölti meghallgatás, megszűnő RIB-ek, lefokozott MTH
Napi Turizmus – 2006. június 7.

Tegnap tartotta alakuló ülését az Országgyűlés új - a korábban önállóan működő turisztikai testületet felváltó - Sport és Turisztikai Bizottsága. Az idegenforgalom és a sport irányító szerve az önkormányzati és területfejlesztési tárca élére szánt miniszterjelölt kinevezés előtti beszédét hallgatta meg. Lamperth Mónika ismertette saját elképzeléseit és a kormányprogram célkitűzéseit a két területre vonatkozóan. A turizmust érintő kérdések aránya a miniszterjelölt asszony előadásában és a képviselők hozzászólásaiban egyaránt eltörpült a sportéhoz képest. Lamperth Mónika többször hangsúlyozta, hogy nem szakterülete az idegenforgalom, de ismeri a szakmabeliek törekvéseit, a kormány turizmuspolitikájával kapcsolatos elvárásait, és képviselni fogja azokat. Úgy véli, a turizmus fejlődési lehetőségei csak kis részben múlnak az államon, de az államnak az ágazat irányításával kapcsolatos kötelezettségeit (finanszírozás, törvényalkotás, segítség a versenyhátrány leküzdésére, stb.) felelősen teljesítenie kell. Lamperth szerint az idegenforgalom jövője sokkal inkább a szélesebb társadalmi környezeten múlik. Utalt a vendégfogadó kultúránkban mutatkozó gondokra, mint például az éttermi túlszámlázás, vagy a rossz kiszolgálás.   
A kormány turizmust érintő elképzeléseiről szólva elmondta, az elsődleges tennivaló az, hogy a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát összhangba hozzák a II. Nemzeti Fejlesztési Tervvel. „Az utóbbi előkészítése során az a cél, hogy a turisztikai nagyprojektek finanszírozására garanciát szerezzünk az uniótól” – hangsúlyozta, és hozzátette azt is, hogy a kormány az egészség- és gyógyturizmust, a műemlékfürdők felújítását, a konferenciaturizmust és a falusi turizmust prioritásként kezeli majd, és nagyobb figyelmet szentel a Duna, a Tisza és a Balaton turizmusának. Úgy véli továbbá, hogy hazánknak még több nemzetközi sporteseményt kellene szerveznie, amelyek hozzájárulhatnak a turizmus fejlődéséhez. Nem lát reális esélyt arra, hogy a 2016-os Olimpia rendezési jogát Magyarország nyerje el, de a 2012-es futball Európa-bajnokságra Horvátországgal közösen jó pozíciókkal pályázunk - gondolja. Határozott ígéretet tett arra, hogy lobbizik az 5000 fős budapesti kongresszusi központ létrehozásáért, de hangsúlyozta, hogy a vidéki nagyvárosokban is szükséges fejleszteni a konferenciaturizmus lehetőségét megteremtő infrastruktúrát. A szervezeti átalakításokkal kapcsolatban elmondta, hogy a központi adminisztráció erős karcsúsításának részeként a Magyar Turisztikai Hivatalt is integrálják a minisztériumi apparátusba, ami létszámcsökkentéssel is együtt járhat. A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok és a Regionális Területfejlesztési Tanácsok további fenntartását sem látja ésszerűnek a kormány, ezért a megszűnő testületek szerepét a választott regionális önkormányzatok vennék át. Az Országos Idegenforgalmi Bizottságot hasznos társadalmi testületnek tartja Lamperth, és a jövőben is számít szakmai segítségére. Arra kérte a képviselőket, hogy ne az alapján ítéljék meg, mit gondol a kormány az ágazat fontosságáról, hogy mekkora összegeket bocsát rendelkezésre támogatásként. Sőt, az sem döntő szempont – mondta -, hogy milyen besorolású intézmények irányítják az ágazatot. Hangsúlyozta azonban, hogy mindent megtesz azért, hogy az általa vezetett tárca felügyelete alá tartozó területek, így a turizmus is kellő figyelmet kapjon a kormány részéről. A miniszterjelölt azt nem tudta megmondani, hogy mekkora összeget szán jövőre az ágazat támogatására a kormány. A bizottság 11 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 2 tartózkodással támogatta Lamperth Mónika miniszteri kinevezését.
 
 

Lamperth Mónika:  Inkább a szakmán múlik a turizmus fellendítése, nem a kormányon
Uno.hu – 2006. június 7.
 
A kijelölt önkormányzati és területfejlesztési miniszter el szeretné érni, hogy többet mozogjanak a gyerekek, a mindennapos testnevelés órákat azonban egyelőre nem tennék kötelezővé. Lamperth Mónika a sportban is megvalósítaná a regionalizációt, de ehhez még nincsenek kidolgozott tervek. A politikus a turizmust nem az állami támogatás növelésével, hanem az adottságok kihasználásával és a szakmai összefogás erősítésével fejlesztené a következő négy évben.
 
Lamperth Mónika kedden délután a parlament sport- és turisztikai bizottsága előtt számolt be terveiről. Az önkormányzati és területfejlesztési tárcához tartozik ezután a lakásügy és a katasztrófavédelem mellett a sport és a turizmus is.
A tervek szerint a sportban olyan pályázati és támogatási rendszert alakítanak ki, amelyben évente pontosítanák a prioritásokat és a feltételeket, az önkormányzatok így előre tudnak majd tervezni.
Az uniós átlaghoz képest itthon egyelőre kevesen, az emberek mindössze 16 százaléka sportol heti rendszerességgel. A kijelölt miniszter növelni szeretné ezt az arányt annyira, amennyire csak lehet, és ehhez hajlandó is áldozni forrásokat saját tárcája költségvetéséből. Lamperth Mónika személy szerint támogatná, hogy a gyerekek órarendjében kötelezően benne legyen minden nap a testnevelés, az oktatási szakemberek azonban ezt egyelőre nem tartják jó ötletnek.
Lamperth Mónika úgy véli, hogy a kormánynak és az államnak kevés szerepe van a turizmus fellendítésében, a munka nagy része a szakmán múlik, illetve azon, hogy rendesen kihasználják-e az ország adottságait. A kijelölt miniszter az új ciklusban elsősorban a gyógy- és a konferenciaturizmust fejlesztené, de arról nem beszélt, hogy ezt milyen és mennyi forrásból valósítják meg.
A leendő miniszter képviselői kérdésre válaszolva azt mondta: nem sok esélyt lát arra, hogy Magyarország sikeresen pályázzon a 2016-os olimpiára. 2012-ben ugyanis London rendezheti az ötkarikás játékokat, így valószínű, hogy a következő olimpia egy másik kontinensen lesz. Ugyanakkor egy kisebb sportesemény, például egy ifjúsági olimpia megrendezésére van esélye az országnak - tette hozzá.
Lamperth Mónika elhárította azt a kérdést, hogy mi lesz a Nemzeti Sporthivatallal (NSH). Csak annyit mondott ezzel kapcsolatban, hogy az eddigi önálló hivatalokat a "minisztériumi apparátusba integrálják", de még nem nyilvános, hogy az NSH-t ez hogyan és mikortól érinti.
A kijelölt miniszter nem tudott válaszolni arra sem, lesznek-e megszorítások, vagy vonnak-e el forrásokat a sporttól és turizmustól. A bizottság végül 11 igen és 4 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta Lamperth Mónika miniszteri kinevezését.



Megállapodás az Artisjussal
Napi Gazdaság 7.oldal - 2006. február 23.

2006. február 7-én a vendéglátó és szállodaipar képviselői:
- a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Turizmus és Vendéglátás Osztályának elnöke: Aubel Ervin,
- a Magyar Szállodaszövetség elnöke: Kopócsy Andrea,
- a Magyar Cukrászok Ipartestületének elnöke: Surányi István,
- a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke: Háber Tamás,
- a Magyar Vendéglátó Szövetség főtitkára: dr. Böröcz Lajos,
- a Magyar Éttermi Szövetség képviseletében: Herz György,
- az Artisjus vezetői: dr. Gyertyánfy Péter főigazgató és Pyka Józsefné műsorengedélyezési osztályvezető megvitatták a vendéglátó üzletek és kereskedelmi szálláshelyek által az élő- és gépzene-szolgáltatás után fizetendő szerzői jogdíjak 2006. és 2007. évre szóló tervezetét.

A megbeszélésen a résztvevők érvei hatására megállapodás született, amelyben ez Artisjus elfogadja és vállalja, hogy a benyújtott díjszabásban érvényesíti a szakma által javasolt alábbi módosításokat:
• Az első fejezet összes olyan III, kategóriájában, ahol a "belváros, továbbá sétálóutcában" szó szerepel, ez a szövegrész törlésre kerül.
• Személyes, művészi színvonalon előadott zenemű nyilvános műsora (élő zene) esetén a fizetendő felár 160 helyett 150 százalék.
• Ha a felhasználó legalább két zenészt alkalmaz munkaviszonyban vagy rendszeres munkavégzésre irányuló szerződés alapján (legalább egy negyed évraj, akkor a fizetendő felár 130 helyett 120 százalék.
• Ha a felhasználó legalább négy zenészt alkalmaz az előzőek szerint, akkor a fizetendő felár 110 helyett 105 százalék.
• Nem minősül belépőjegynek a turisztikai vállalkozás által szervezett idegenforgalmi jellegű rendezvénynek a vendéglátó szolgáltatásokon kívüli részére beszedett részvételi díja.
• Törlik az Artisjus betekintési jogát a helyszíni ellenőrzés sorén e felhasználó birtokában lévő azon okiratokba, amelyek olyan pénzügyi, illetve kereskedelmi adatokat tartalmaznak, amelyek a jogdíj megállapításához vagy a jogdíj mértékének ellenőrzéséhez szükségesek.
• A pénztárkönyvvel, hatósági igazolással stb. igazolható üzemszünetre utólag is kárható lesz jogdíjmentesség.
• Igazolt alacsony szállodai foglaltság alapján jogdíjkorrekció igényelható.
A fenti, a turizmus ágazatait összefogó tárgyaló delegáció 2005 novembere óta folytat intenzív tárgyalásokat az Artisjus és az azt felügyelő Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képviselőivel, valamint Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszterrel.
Ennek eredményeképpen az Artisjus írásban tájékoztatta a tárgyaló feleket arról, hogy
• az éves jogdíjemelést átállítja 2 évesre (2006-ra 4 százalékos emelést irányoz elő, 2007-re 0 (nulla) százalékot),
• a 60 százalékos élőzene-felárat 50 százalékra csökkenti azzal, hogy pontos felhasználói adatszolgáltatás esetén további 20 százalék kedvezmény vehető igénybe.

Magyar Turizmus Minőségi Díjjal kapcsolatos legfrissebb híreink